2015. február 13., péntek

Hát ezt a napot is túléltük valahogy

Vacsora után anya elővarázsolt egy mesekönyvet és ma bizony arra kellett a tesómnak elaludnia, nem a Minimaxra. Kicsit dünnyögött is, de végül is elaludt. Mi apával még beszélgettünk erről a furcsa napról (ő sem értett semmit), miközben az e-mail-jeit nézegette. Érdekes módon így este kezdtek megérkezni a sokkal korábban elküldött levelek. A nagybátyja is írt, aki egy jól menő informatikai cég tulajdonosa, de most teljesen kétségbe volt esve, hogy a konkurencia hozzájuthatott fontos adatokhoz. A társával, aki Ázsiában van, valami kvantumkriptográfiával titkosított módon lép kapcsolatba. De ha a műholdak bediliztek, akkor lehet, hogy más is hozzáfért a titkos kvantumkulcshoz(???) és ő már tönkre is ment. Miközben sajnáltam egy kicsit, megpróbáltam utánanézni ezeknek az újonnan hallott dolgoknak, de még mindig döglődött a net. Na majd holnap! Vagyis…hát ma kicsit félve fekszem le, hogy mire ébredünk! Hiszen a mai nap egy katasztrófa volt a műholdak nélkül mindenkinek!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése